200 kertbarát találkozott Kisteleken

Beszélgetés Takó Sándorral, a Kisteleki Kertész-és Kertbarát Kör elnökével

 2015 májusában Kisteleken, milyen apróból gyűltek össze a kertbarátok?

 Minden évben van egy megyei kertészet és kertbarát találkozó, de csak a vezetőknek. Lényegében Kistelekről jött az ötlet, hogy ne csak a vezetők, hanem a tagok is találkozzanak. Tíz kertbarát kör van Csongrád megyében és arra gondoltunk, hogy próbáljuk meg, hogy jobban megismerjék egymást a tagok is. Mivel innen indult az ötlet, most Kistelek adta az otthont az első találkozónak. Büszkék vagyunk, hogy nekünk jutott eszünkbe ez a kezdeményezés és lényegében innen indult el. Nem mindenki tudott eljönni, de körülbelül kétszázan vagyunk itt. Ez már eredmény, és remélem minden jól fog sikerülni!

A Gasztronómiai Fesztiválról is ismerve jó főztjüket a finom ebéd mellé mi lesz a mai program?

A vendégvárást és a köszöntést követően pár perces bemutató az egyes vidéki kertbarátok köreiről majd kertészet látogatás következik Kurucsai Lajos és Társa kertészetében egy bemutatóra, majd egy séta Kisteleken, utána ebéd és kötetlen beszélgetés. Nem túlzsúfolt a program, de lényeges az ismerkedés, a találkozás, hiszen ez egy vándor rendezvény lenne, így másik évben máshol kerül megrendezésre.

Hogyan tud megmaradni a felhalmozott tudás és hogyan jelentkezik a mindennapokban a megújulás?

Az országos kertbarátokat a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége tömöríti. Ez egy országos mozgalom, jó tízezer főt számlál. Minden hónapban van fönt egy gyűlésünk a minisztériumban, a Darányi Ignác teremben és ott sok vezető jön össze tapasztalatcsere céljából. Amit én látok, hogy ez egy idősödő korosztály s ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy Kisteleken elég sok fiatal kertészünk van, akiknek már ez a végzettségük is. Ők majd továbbviszik az egész kertész és kertbarát kört. Ami itt Kisteleken is volt valamikor, gyümölcsösök, barackosok, nagy szőlősök, ezek lassan eltűnnek s helyette fólia és fólia! A fiatal ebben látja a jövőt, mert nem bízhat az időjárásban, hogy milyen is lesz a termés. Mindenféleképpen ennek van létjogosultsága, hogy tovább kell vinni a mezőgazdaságot, mert ez a régió nagyon sok családot eltart és ebből élnek s adnak munkát másoknak.

 Jó még a föld s nem mérgeztük le teljesen, hiszen teret követel magának mára a biogazdálkodás is.

Előbb-utóbb odajut, nem véletlen, hogy vannak már a fiatal kertészek között, akik biogazdaságot visznek. Például a méheknél vagy biobogaraknál nem permeteznek. Nem mindegy mennyire kell rettegni a növényvédő szer miatt, hogy ha más országba viszi, milyenek az előírások. S jogosultsága lesz annak, hogy vegyszermentes legyen. A trágyázás kell még a földnek, mert itt elég gyenge aranykorona értékűek a földek.

Ezek szerint a kertészkedésben van megújulás és van jövő?

Igen, de nem mindig a munkának kell élni! Van, amikor azt kell mondani: állj, és ennyi! Szakítani kell egy kis időt, például az ilyen találkozókra is!

Riporter: Gera Szilvia